Nézegessen önfeledten hempergő farkaskölyköket az Aggteleki-karszton – videó
Idei kölykök játszadoznak egy felnőtt falkataggal az avarban a WWF vadkamerája előtt.
Idei kölykök játszadoznak egy felnőtt falkataggal az avarban a WWF vadkamerája előtt.
Egész országrészek maradhatnak ki a szélenergiás fejlesztésekből az október elején kiadott friss építési szabályozás nyomán, de ez még mindig jobb, mint a korábbi teljes tiltás. Bár a kormány továbbra sem mer nagy lenni a szélenergiában, készül már az a felmérés, amely szerint az ország 1-2 százaléka is elég annyi szélturbinához, ami megoldást jelenthet az időjárásfüggő megújuló energiatermeléssel járó problémák zömére. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője elmagyarázza, hogyan.
Január végén farkasok elpusztítása miatt vettek őrizetbe három borsodi vadászt. A nagyragadozók visszatérése az erdő-mező ökológiai sokszínűsége szempontjából üdvös, de jelenlétük érdekeket sért. A természetvédők örülnek, a gazdálkodók és a vadászok ellentmondásosabban viszonyulnak hozzájuk. Jelenlétüknek azonban talán nagyobb a füstje, mint a lángja. De mit gondol róluk a természetvédő, a gazdálkodó és a vadász? Videóriport.
Tischler Petra a Michelin-csillagos éttermi konyhát hátrahagyva privát séfként ma már a saját útját járja. Hazaköltözött Szekszárdra, ahol veteményese és gyümölcsöse van, és keményen kritizálja azokat a szakmabelieket, akiknek fogalmuk sincs arról, mi történik a természetben. „Kitalálják, hogy nekik csak olyan cukkini kell, ami 16 és 18 centi között van, mert abból tudnak szép kockákat kivágni, de az élet nem egy laboratórium” – mondja. Interjúnkban többek között celebséfekről is beszélgettünk, és arról, hogy miért nem főz paprikás krumplit.
Világrekorderként emlegették azt a farkast, amely Németországból Spanyolországig vándorolt a közelmúltban. Korábban viszont a jeladós svájci farkas, M237 rekordjától volt hangos a sajtó. Most akkor melyiküké az elsőség?
Az új, a szabályok ellen vétő üzemeknek kedvező változtatás ellen tiltakoznak a környezetvédők, a Párbeszéd, és az LMP is.
A fakitermelés növekedése miatt egyre több fát vágnak ki a védett területeken, még akkor is, ha az erdőgazdaságok egyelőre nem élnek vissza a lehetőséggel, hogy egyszerűbben és olcsóbban termeljék ki a fájukat – mondja Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.
Mi okozza az erdőtüzeket, és hogyan teszi gyakoribbá őket a klímaváltozás? Mit jelent az, hogy egy erdő „alkalmazkodik" hozzá? Mennyire kell tartanunk attól, hogy Magyarországra is elérnek a Dél-Európában mindennapossá váló tragédiák? Ezekről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programvezetőjével.
Mi vezethet oda, hogy fokozottan védett állatra lőjön valaki? Életszerű, hogy más fajnak nézi? Miből fakadnak a hazai tájakra visszatérő nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktusok? Valóban ilyen minden vadász? Egy természetvédővel és egy vadásszal igyekeztük körbejárni a svájci farkas, M237 feltételezett kilövésének kérdéskörét. Az biztos, kevés hasonló eset kerül napvilágra, és a bizonyítás is nehéz.
Arra biztat mindenkit a Természetvédelmi Világalap, hogy szombat este fél kilenc és fél tíz között kapcsolja le a villanyt.
M237 arra megy, amerre csak akar, és addig, amíg egy nőstényt nem talál. A Vértesben aligha telepedik le, de lehet, hogy elég csak a Börzsönyig eljutnia, ahol már lehet esélye összefutni egy fajtárssal – jó eséllyel pont egy nősténnyel. Konkrét nyomára még nem bukkantak itthon, de azt tudni, hogy egyelőre tartja a keleti irányt.
Szalámitaktika az engedélyezésnél, elmulasztott hatásvizsgálatok, elégtelen jogszabályi környezet, nem végiggondolt stratégia, az egyeztetés hiánya – sorolja a WWF a legfőbb problémákat a kormány akkumulátorgyáras törekvéseivel kapcsolatban. A környezetvédők szerint nem lenne baj a gyárakkal, ha kormányzat jobban odafigyelne, hova és hogyan telepítik őket, és számolna a hatásaival. Tíz pontban össze is szedték, hogyan kellene csinálni.
A megjelentek közül többen is kijelentették, hogy nem az akkumulátorgyártással van gondjuk, hanem azzal, ahogyan a kormány most megvalósítani igyekszik azt.
Magyarország területének nagyjából egyötödén található erdő, ennek mintegy 22 százaléka védett vagy fokozottan védett, közel 40 százaléka pedig Natura 2000-es besorolású. Az elmúlt év súlyos aszálya, az erdőtüzek, valamint az augusztusban megjelent tűzifarendelet ismét ráirányította a figyelmet Magyarország erdeire. Kosdon jártunk Flamich Gábor erdejében, ahol betekintést nyerhettünk a természetközeli erdőgazdálkodásba.
Hogyan lehet közelebb hozni folyóink gazdag élővilágát az emberekhez? Többek között ez a vezérfonala a WWF Magyarország részvételével futó projektnek, amely egy egyedülálló bioszféra-rezervátumban zajlik, öt országon és három folyón átívelve.
A WWF Magyarország arra reagálva, hogy aszály veszélyhelyzeti operatív törzs alakult, közölte: az extrém szárazság nemcsak mezőgazdasági, de komplex környezeti probléma, és akként is kéne kezelni. A WWF szerint azzal kéne kezdeni, hogy megmentik a nehéz helyzetbe került gazdákat.
A túlnyomó többség a természetkárosítás elleni hatékonyabb fellépést és a természeti területek beépítések tilalmát várja természet- és klímavédelem ügyében a kormánytól. A WWF friss felmérése alapján az egész ország egységes az ügyben, csak egy kérdés volt megosztó, hogy megfelelő klímacélokat tűztünk-e ki magunk elé.
Folyamatosan hallunk és beszélünk róla, mégis majdnem mindenki máskét értelmezi a fenntarthatóság fogalmát, illetve azt, mit tehetne ő ezért. A zCast első adásában azt a kérdést járjuk körbe szakértő beszélgetőpartnerekkel, hogy mennyire fontos kérdés ez a magyarok szemében, mi befolyásolja őket, és mit hajlandók tenni érte.
Szombaton rendezik meg az idei Föld órája akciót, a szervezők arra kérik a kezdeményezéshez csatlakozókat, hogy este 20 óra 30 perctől egy órára kapcsoljanak ki otthonukban minden elektronikus berendezés, és kapcsolják le a világítást – közölte a WWF Magyarország szerdán.